2021. április 11., vasárnap

Csöndben ne lépj az éjszakába át

 A magyar híroldalakat is elérte, de nyilván Nagy-Britanniában szerepelt igazán előkelő helyen, hogy John le Carré halála előtt felvette az ír állampolgárságot, egyrészt az ír gyökereihez való visszatérés, másrészt az Európában maradás miatt. Vagyis a Brexit elleni tiltakozását fejezte ki ebben a frappáns, de mégis kétségbeesett formában.










Erről eszembe jutott az utolsó könyve, amit az Agave az eredeti megjelenésével egyidőben adott ki 2019-ben. Akkor úgy olvastam, mint egy idős író bevallottan utolsó könyvét, amelyben ismét előveszi a kedvenc motívumait, de most hazai terepen, és kissé érzelmesen.  A fenti hír olvasása után kezdtem sejteni, hogy nem volt igazam, és ez a gondolat megért egy újraolvasást.

Nem egy másik könyvet olvastam, de egészen más szemmel néztem a regényre. Le Carré könyvei néha túl szószátyárak, túlságosan elvesznek a részletekben, de ahol az író megtalálja az egyensúlyt, ott tágas terek nyílnak meg a szöveg mögött. Ezeknek tényleg jót tesz az újraolvasás. A Tinker, Tailor, Soldier, Spy-t négyszer olvastam, először értetlenül, harmadszor, negyedszer, és nem utoljára, színtiszta gyönyörűségből.

Le Carré ebben a könyvben nem rejti el a dühét a Brexit miatt. Két szócsöve is van ennek a kifejezésére. Nat, a kiszolgált, de még ereje teljében levő középkategóriás ügynök, aki már a nyugdíjazás felé kacsingat, és Ed a fiatal lázadó, aki nem akarja az élete hátralevő részét egy rossz döntés következményei miatt egy rossz irányban haladó országban eltölteni, ezért cselekedni akar. Kettejük beszélgetései adják ki le Carré a Brexitről, a Brexit utáni Nagy-Britanniáról, és a lehetőségek elbazalikázásában vétkes politikusokról alkotott véleményét. Putyin és Trump alaposan megkapja a magáét, névvel, lakcímmel. A brit politikusok nincsenek nevesítve. A Theresa Mayre való egyetlen utalás egyértelmű, de amikor többedszer elég keményen megkapta a magáét a külügyminiszter is, akkor már csak meg kellett gugliznom a kabinet összetételét 2016-18-ban. És mi is derült ki? A külügyminiszter ebben az időszakban nem volt más, mint Boris Johnson. 

Ed a munkahelyén felfedez néhány olyan információt, amelyek a Brexit utáni brit külpolitika zsákutcájára utalnak. Megpróbálja ezeket hályogkovács módjára eljuttani oda, ahol úgy gondolja, tehetnek valamit, de a dolog nagyon félremegy. Edre hosszú börtönbüntetés várna. Így Natra hárul az a feladat, ha már az ország elveszett, akkor érje el azt, hogy Ed éljen legalább szabadon valahol, amennyire lehet.

A close reading alapelvei szerint a címet is meg kell vizsgálnunk, és az ebből kapott információk is segítenek megérteni a szöveget. A kiszolgált kém hazatér, de hazája ellenséges terület lett. Nem adhatja fel ügynök mivoltát, a tapasztalatait arra kell használnia, hogy segítsen. A kizökkent időt nem tudja helyretolni, hát legalább azt a fiatalembert, aki megpróbált tenni valamit, megmenti a következményektől, minden olyan tapasztalatát felhasználva, amit a veszélyes külországi helyszíneken kellett megszereznie élesben. Ez az, amit le Carré igazi tragédiának érez. Hogy az a hely, amit az otthonának gondolt, nem az többé. "Megint 1939 van. Molotov és Ribbentrop feldarabolják a világot."

Nincs feloldozás egy olyan közegben, ahol a felelős politikus "akkor sem ismerné fel az erkölcsöt, ha az a seggébe harapna." Így semmiből nem lesz semmi. Maradnak az egyéni szűkös lehetőségek. 

Mint le Carré utolsó deklarációja arról, hogy európai állampolgár marad.

2021. február 22., hétfő

Egy új eszköz és egy új könyv

 Az Amazonon a könyvek mellett leggyakrabban konyhai eszközöket nézegetek, és az ajánlatok között egyre gyakrabban bukkant fel egy ismeretlen szerszám, a Danish dough wisk, vagyis dán tésztakeverő. Amikor Nigella Lawson a legújabb könyvében az egyik recaptben vagy habverőt, vagy ezt a dán tésztakeverőt javasolta használni, úgy gondoltam, hogy nekem is ki kell próbálnom.



Az eszközről nagyon jó leírást találtam a seriouseats.com oldalon. A szerző azzal vezeti be a bejegyzését, hogy a keverő "best for doughs and batters", vagyis kemény, gyúrható, és lágy, kavarható tészták keveréséhez is megfelelő. A kicsi fej miatt nagy erőt lehet kifejteni erőlködés nélkül, és a hosszú nyélen a tésztának megfelelő helyen lehet fogást találni. 
Sokoldalúan használható a következő feladatokhoz:
  • kenyértészta, kovász, pizzatészta összekeveréséhez
  • simára keverhető vele palacsintatészta, porridge, polenta, és még a krémlevesek is
  • ha felvert habot akarunk beleforgatni egy sűrűbb masszába, akkor jobb eredménnyel helyettesíti akár a szilikonspatulát, akár a habverőt
  • a fejjel a sűrűbb tésztákat el is lehet vágni
  • a szilárd hozzávalókat, olajos magvakat, darabos csokoládét könnyen elkeverhetjük a tésztamasszával
  • könnyen le lehet húzni vele a tésztamaradékot az edény oldaláról
  • fasirtmassza összekeveréséhez is kiváló (az eredeti dán neve brodpisker, de farsrorernek, vagyis fasirtkeverőnek is hívják)
Nem helyettesíti viszont a habverőt habverésnél, és kis mennyiségeket sem érdemes vele keverni, mert csak akkor hatékony, ha a fej teljesen belemerül a tésztába.
Én eddig galuskatésztát kevertem vele, elég jól ment neki.





















Nigella Lawson új könyve tavaly októberben jelent meg. Többször elővettem, beleolvasgattam, és igazából erre alkalmas, kellemes komfortos olvasgatásra. Úgy képzelem, hogy Nigella elkezdte az új könyvét írni valamikor, azután beütött a lockdown. Nigella gyerekei felnőttek, ő meg egyedül töltötte az időt, és mindent belevett a könyvbe, ami csak eszébe jutott, és ami a karantén alatt fölmerült. 
A fejezetek kicsit diffúzak, de változatosak. Nem rövid külön fejezetet kapott a rebarbara és a szardella. Van egy hosszú rész a barna színű ételek gyengéd védelmében, amelyben komoly húsételek vannak, és a leghosszabb fejezet arról beszél, hogy sok függ a vacsorától. Ebben minden megtalálható a salátáktól a süteményekig.
Egyértelműen Nigella kedvence a Pleasures című fejezet, amit egy francia pirítós képe vezet be, és egy rövid eszmefuttatás arról, hogy miért kellene betiltani a guilty pleasures kifejezést. Ezután következnek azok az ételek, amiket a pizsamában töltött napokon összeüt valaki abból, ami a hűtőben vagy a kamrában van. Különös tekintettel a halrudacskákra, amikből egészen elvarázsolt dolgokat lehet kihozni.  A bhortát talán kihagynám (kisütött halrudacskák összetörve és összekeverve zöld csilivel, lilahagymával és gyömbérrel, majd átsütve mustárolajban. Tálaláskor angol mustárral, citrommal és korianderrel ízesítve), de a halrudacskás szendvicset reprodukáltam.





Halrudacskák, majonéz, csípős szósz, salátalevél. A tükörtojás már az én újításom.


2021. február 16., kedd

Ikerkönyvek

Az angol királyi családról elolvasott több tucatnyi könyv és életrajz* után sem voltam túl kiváncsi Fülöp herceg személyére. Friss Netflix előfizetőként novemberben pár hét alatt magamhoz vettem a The Crown mind a négy évadát, és az érdeklődésem Fülöp herceg iránt jelentősen megnőtt. Az Amazonhoz fordultam, és a bő non-fiction választékból egy könyvet vásároltam meg, a Fülöp fiatalkoráról szólót. Igazán érdekes olvasmány, sok izgalmas képpel, családfákkal.

Emellett az Amazon folyamatosan ajánlja a Before the Crown című regényt is.** Flora Harding (bárki is legyen az álnév mögött) elolvasta ezt a könyvet***, és eminensen párbeszédesítette a történetet, kiegészítve egy képzeletbeli utazással a fiatal Erzsébet hercegnő lelkivilágába.










Ha valakinek ismerős Hedwig Courths-Mahler neve, akkor érteni fogja, amit most mondok. Flora Harding regényét olvasva ugyanaz az érzésem volt, mint amikor ifjúkoromban a  szegény rokonlányok és elszegényedett hercegfiak viszontagságairól olvastam szamárfüles regényekben: tisztában vagyok vele, hogy #tomszar, és tudom, hogy a végén mindenki boldog lesz, mégse akarom abbahagyni.

Mély nyomot mindenesetre nem hagyott bennem.

* Még  Anna hercegnőét és Diana hercegnő anyjáét is lelkesen elolvastam.

** Új könyvhöz képest nevetségesen alacsony árért, vagyis vagy senki sem veszi, vagy annyian veszik, hogy fillérekért is adhatják.

*** A könyv végén rövid irodalomjegyzék tájékoztat erről.

2021. február 10., szerda

#30könyv /20: A könyv, amit szeretnél elolvasni

 Már többször nekifutottam, de nem adom fel.













Pedig a disztópia alternatív történelemmel kombinálva abszolút az én sütim.

2021. január 25., hétfő

Hurkával töltött sertéskaraj

Hát ez elég pogányul hangzik. Viszont finom, és annyi minden találkozott össze ebben az ételben, hogy hosszan tudok róla értekezni. 

Hurkával töltött sertéskaraj (2 személyre):













4 szelet csont nélküli sertéskarajt kiverünk, sózunk, borsozunk. 1 kis szál hurka héját lehúzzuk, és négy darabra vágjuk. Egy-egy darab hurkát a karajszeletekre fektetünk. Feltekerjük, esetleg hústűvel megerősítjük. Mindegyik darabot baconszalonnába burkolunk és egy kiolajozott sütőtálba fektetjük. 1 gerezd fokhagymát és egy fél zöldpaprikát teszünk mellé feldarabolva. Alufóliával lefedjük, és 200 fokos sütőben 1 óráig sütjük. A fóliát levesszük, és grillfokozaton megpirítjuk a szalonnát, ha szükséges.

Ez az étel akkor jutott eszembe, amikor relaxálási céllal elővettem Pippa Middleton Celebrate című könyvét, amelyet 2012-ben vásároltam Nottinghamben. Azon frissiben egy eléggé virtriolos posztot írtam róla, de azóta sem vettem a kezembe a könyvet. Most viszont igen, és felfigyeltem arra, hogy Pippa egy helyütt ünnepi vacsoraként ajánlja a csirkemellbe tekert haggist. Itt aztán megindult az agyam, egyrészt mert én már ettem ezt a konkrét ételt, másrészt rögtön tudtam, mi lehet a házi verziója. Mindennek azért örültem meg ennyira, mert a hurka az egyik titkos kedvencem. 

Amikor 2007-ben két hónapot töltöttem Skóciában, már jó előre készültem a skót konyha különlegességeiből. Minden magyar nyelvű forrás szent borzalommal írta le a haggist, mint belsőségekkel töltött birkagyomrot. Ez így önmagában elég borzasztó, de amikor néhány nap skóciai tartózkodás után egy étlapon megláttam a csirkemellbe töltött haggist, úgy gondoltam, én kipróbálnám. Ismerősként üdvözöltem, hiszen ez igazából a mi hurkánk helyi verziója. Aprított, alaposan fűszerezett belsőségek (sertés helyett birka) birkagyomorba (sertésbélbe) töltve, zabpehellyel (rizzsel) szaporítva. A két hónap alatt ettem még baked potato töltelékeként Edinburghban, és a szállásadóméknál egy félig-meddig ünnepi vacsorán. Mivel a hurkához ilyen gyengéd szálak fűznek, ezt is nagyon élveztem.

Kisgyerekkoromban disznóvágáskor mindig azt kértem, hogy az egész disznóból készítsenek hurkát. Mindig kedvesen megmosolyogtak, és elmagyarázták, hogy a hurkához való alapanyag véges, legnagyobb sajnálatomra. Persze, így ez nem egészen igaz. Pár éve Miklós, amikor magyaros ételekből tartott szakköri foglalkozásokat, kérdésemre felvilágosított, hogy bármilyen darált húsrész megfelel hurkának, már ha valaki elég elvarászolt, hogy  a nemesebb részeket is erre használja.

Kolbászt töltöttem már, de hurkát nyilván nem fogok. Viszont ilyenkor télen elég gyakran sütünk jó forrásból való disznótorost. Jól kipróbált módszerem van a sütésre, amivel ráadásul a köret is elkészül. 

Disznótoros vele sült burgonyával

Egy akkora tepsit, amiben kényelmesen elfér az adott mennyiségű hurka és kolbász, kibélelünk sütőpapírral. Meghámozunk, és kisebb kockákra vágunk annyi krumplit, ami a tepsiben egy rétegben elfér. Beszórjuk valamilyen pikáns fűszerkeverékkel és annyi olajjal keverjük össze, amennyi éppen bevonja a krumplit.  200 fokos sütőben  15 percig sütjük. Közben a hurkát és a kolbászt mindkét oldalán villával több helyen megszurkáljuk. Az idő letelte után a krumpli tetejére fektetjük, és addig sütjük, míg enyhén megpirul a teteje. Ez a mérettől és mennyiségtől függően 15-25 percbe kerül. Ekkor a hurkát és a kolbászt megfordítjuk, és a másik oldalát is pirosra sütjük. Erre 10-15 perc elég lesz. A sülteket előmelegített tálra tesszük, és a krumplit még visszatesszük a sütőbe, hogy enyhén megpiruljon.

Én ezt a puha és jóízű krumplit szoktam először savanyúsággal, vagy, ha van, dinsztelt káposztával megenni és utána a hurkába merülök bele. A kolbászt többnyire kihagyom, vagy csak éppen megkóstolom. 

2021. január 11., hétfő

#30könyv / 19: A kedvenc sorozatom

 C. J. Sansom jogászból lett író történetei Matthew Shardlake ügyvédről a Tudor-korban.













Már kétszer végigolvastam az egész sorozatot, néhány darabját angolul is.

Most kb. 3000 oldal, és még két kötet várható.


2021. január 4., hétfő

Mákos guba madártej

Miután a két ünnep között a Sütimester különböző évadainak ismétléseit néztem több tévécsatornán folyamatosan, végre sikerült egy olyan információt megcsípnem, ami még nekem is hasznos. Értem ezalatt, hogy nem sütök krémes süteményeket, többlapos tortákat, és semmi olyat, amiben túl sok cukor van. Maradok a kelt tésztáknál és a pitéknél. Madártejet biztosan többet főztem volna a feljebb való  években, ha megtalálom a megoldást a folyton összeeső tojáshabgaluskára. Egyszer a sütővel is próbálkoztam, amivel sikerült mályvacukrot készítenem, ami nem volt rossz, de nem ez volt a cél. 

No de most! Úgy látszik van egy jó módszer.













A tojásfehérjéket felverjük. Amikor már majdnem kész, annyi evőkanál kristálycukrot adunk hozzá egyenként, amennyi a tojásfehérje. Több részre osztott szilikon (muffin vagy kuglóf) formába kanalazzuk. A formát egy mélyebb tepsibe állítjuk. Forrásban lévő vizet öntünk a tepsibe a forma feléig, és 130 fokos sütőben 12 percig sütjük. 

Frissen is nagyon jó, de kihűlés után még stabilabb.

2020. december 31., csütörtök

Vörös veréb maraton 4. Savanyú gomba

 A veréb, Dominyika az első kötet végén sikeres, többszörösen álcázott akciót hajt végre. Ennek köszönhetően a moszkvai kémközpontban előléptetik, a CIA-nál pedig a legértékesebb beépített ügynöküknek tekintik ettől fogva. A második kötet, Az árulás palotája kezdetén Putyin elnök személyesen fogadja, és Dominyika egy kedélyes villásreggeli keretében tudja meg, hogy azt az embert, akire őt kicserélték, és aki a mentora volt, még azelőtt lelőtte egy orvlövész, hogy biztonságos területre ért volna. A gombasalátás szendvicsel a kezében a lány megfogadja, hogy bosszút áll.

Savanyú langyos gombasaláta (1 főre):













2 nagy fej gombát kis kockákra vágunk. Olivaolajon két adagban nagy lángon megpirítjuk. Minden adagot megborsozunk, és vigyázunk, hogy ne engedjen levet. Amikor kész, az egészet visszatesszük a serpenyőbe  és 1 teáskanál leöblített és felaprított kapribogyót és 1csokor felaprított zöldpetrezselymet adunk hozzá. Néhány percig kevergetve tovább pirítjuk, ízesítjük mustárral és ecettel, vagy házi salátalével*. Addig főzzük, míg a levét elfövi. Akkor sózzuk, amikor késznek ítéljük. Langyosan fogyasztjuk.

* Yotam Ottolenghi receptje alapján készül. Nem olyan vad savanyú, mintha csak ecetet használnánk, és salátakészítéskor elég csak olajat adni hozzá: 2 dl vizet 1 dl almaecettel és 8 dkg cukorral felfőzünk. Teszünk bele 1 teáskanál sót, rózsaborsot, őrölt kardamomot, meg kevés egész koriandert. Kápia paprika csíkokat tíz percig főzünk ebben a lében, utána a hűtőben tartjuk egy üvegben. 


2020. december 27., vasárnap

Ungarische Küche

 Az egyik karácsonyi ajándékom ez a könyv, amit a grazi és stuttgarti székhelyű Leopold Stocker Verlag adott ki. A szerzője Bereznay Tamás, és a könyv magyarul is kapható a BOOOK könyvkiadó webshopjában.













Nagyon szép könyv, külsejében és tartalmában is. Az igazi jó házi konyha van benne, paprikáskrumpli, töltött káposzta, töltött paprika, ráadásnak paradicsomos káposzta (amit lehet, hogy mégis főzni fogok). Plusz néhány olyan étel, ami még abszolút belefér mind a magyar, mind a házi konyha  halmazába, de talán nem annyira közismert, vagy éppen új kreáció.

Minden oldalon egy recept, hozzá a fotó. A hangulatfestést néhány visszafogott vidéki életkép szolgálja, közbeszúrt dupla oldalakon. A magyar elnevevezések csak akkor vannak feltüntetve az étel német neve mellett, amikor kőbe vésett dolgokról van szó: tökfőzelék, paprikáskrumpli, halászlé.

Nyilván olyat kerestem az ételek között, ami újdonság lehet, és mivel volt egy kis maradék krumplipüré itthon, elkészítettem Kümmelröllchent.

Krumplis köményes kiflik (24 darab):













300 g friss vagy maradék krumplipürét összekeverünk  2 tojás sárgájával, 1 teáskanál sóval, 1 dl tejjel, 2 dkg elmorzsolt élesztővel és 300 g liszttel. Lisztezett deszkán alaposan átgyúrjuk, konyharuhával letkarajuk és 20 percig pihentetjük.

Pihentetés után a tésztát kettéosztjuk, két cipóba formázzuk, és kinyújtjuk kör alakban. A kinyújtott tésztát 12 cikkre vágjuk, a cikkeket a vastag oldaluknál kezdve kiflivé formázzuk. A kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Enyhén felvert tojásfehérjével megkenjük, és megszórjuk nagyszemű sóval és köménymaggal. 

Rövid pihentetés után 180 fokos sütőben 15-20 percig sütjük a kivánt szín eléréséig. 

Talán csak a Kutteln "aglio-olio"-t cserélném le pacalpörköltre.








2020. december 24., csütörtök

#30könyv /18: A könyv, amit több embernek kéne olvasni

 Karácsonykor egy megváltás-történetet. Mi mást?













Kétszeri olvasás (angolul és magyarul, néhány év különbséggel) kristálytisztán megmutatta John Irving: A Prayer for Owen Meany/Fohász Owen Meanyért című regényének a szerkezetét. Koncentrikus körökben közeledünk a középponthoz, ahhoz a naphoz, amikor Owen Meany, a könyv főhőse meghal. Owen álmában látja a saját sírkövét, rajta a megfelelő dátumokkal. Mindenki más azt gondolhatja, hogy ennek nincs jelentősége, hiszen Owen apjának sírkőüzeme van, és ő maga is ott dolgozik az iskolai szünetekben. Owen viszont biztos abban, hogy ez is annak a tervnek a  része, amely miatt kicsi maradt, és a hangja sohasem vesztette furcsa magasságát. Az eseményeket Owen legjobb barátja meséli el, aki maga is a sorból kilógó figura: a New Hampshire-i kisváros leggazdagabb családjába érkezett zabigyerekként a negyvenes évek közepén. Később Owen is része lesz ennek a családnak, még azután is, amikor  barátja anyjának halálát okozza egy baseballmeccs során. A két fiú együtt nő fel. Egyre többet tudnak a világról, felfedezik a halott asszony múltját egy piros ruha nyomában, és úgy tűnik, Owen látja a jövőt is. Ezért gyakorolja ő és Johnny Wheelwright az általuk lövésnek nevezett, nem igazán szabályos kosárlabda formációt, amikor Johnny felemeli Owent, hogy az a labdát egyszerűen a kosárba tudja helyezni.













Mindig úgy gondolok a könyvre, mint megváltás-történetre. Owen maga is meg van arról győződve, hogy fogantatása és az élete eseményei arra utalnak, hogy ő Isten kiválasztottja. Az utolsó, hátborzongató hidegvérrel leírt jelenet igazolja mindazt, amiben Owen hitt, és amely azt példázza: a megváltásnak célja van. A regény azt is megmutatja, hogy a csodához nemcsak a csodatévő kell, hanem a szemtanú is, akinek a hite végre igazolást nyer ezáltal, és a prófétája lehet az önfeláldozó gondolatnak. Johnny Wheelwright éppen olyan próféta, mint bibliai társai: esendő, dadogó, de hitében végre szilárd. Ezért tudja biztosan, hogy az imája meghallgatásra talál: O God - please give him back! I shall keep asking you.

Hát nem ezt kérjük-e valamennyien?