A pitetészta alapreceptje
Hozzávalók: 15 dkg liszt, 1 nagy csipet só, 10 dkg vaj, 1
tojássárga, 1-2 evőkanál víz
A lisztet és a sót elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a tojássárgát és
annyi vizet, hogy a tészta éppen összeálljon. Folpackba csomagoljuk lapos
koronggá lapítva és 1 órát a hűtőben tartjuk. Lisztezett deszkán vagy
sütőpapíron a megfelelő alakúra nyújtjuk, és megtöltjük. 180 fokos sütőben
sütjük, általában 30-40 percig, míg a töltelék megszilárdul, és a tészta színt
kap. Rácson hűtjük ki.
Ez így olyan egyszerű, mint a faék, vagy egy százas szög, de
van itt egy pár dolog, ami kiválóvá teheti az átlagos süteményt.
A vaj és a víz legyen jéghideg. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy
egy órával a tésztagyúrás előtt egy csomag vajat és egy pohár vizet beteszünk a
mélyhűtőbe. Akkor jó, ha a víz tetején vékony jégréteg képződik.
Az a cél, hogy az összegyúrás alatt a vaj a lehető
legkevesebbet érintkezzen a kezünkkel, és minél kisebb mértékben olvadjon meg,
így lesz omlós a tészta. Ha kézzel morzsoljuk el a vajat, csináljuk gyorsan.
Némely szakácskönyv azt is ajánlja, hogy használjunk két
kést, de ezt a technikát nehezen tudom elképzelni. A késeket a pastry blender
helyettesítheti. Az előző bejegyzésben volt róla kép. Több pengéje van, amivel
a vajat apró darabokra lehet vágni, míg olyan állagot nem vesz fel, amit
szeretnénk. Az eszközzel vágó mozdulatokat tegyünk a vaj-liszt keverékben. Ha a
vaj rátapad az eszközre, egy késsel húzzuk le, és a vágó mozdulatok irányát
fokozatosan változtassuk, néha kicsit megkeverve a masszát. Néhány éve az Ikeában kapható volt Magyarországon. (Fűszeres Eszter szíves közlése.)
Azt is megtehetjük, hogy a fagyos vajat nagylyukú reszelőn
belereszeljük a lisztbe.
A legkönnyebb, és a tészta szempontjából legjobb módszer a
robotgéppel való összekeverés. Ekkor a robotgépben a késes betét legyen. Öntsük
a tartályba a lisztet, sót, kockázzuk bele a vajat. A pillanatkapcsolóval
keverjük össze többször az anyagokat, amíg majdnem egynemű lesz, nem baj, ha
egy-két borsó nagyságú vajdarab van még benne.
A keveréket öntsük egy tálba a robotgépből, adjuk hozzá a
tojássárgát, és egy evőkanál hideg vizet. A kezünkkel állítsuk össze. Nem kell
gyúrni, csak álljon össze, nem baj, ha itt-ott kicsit morzsás. Egy kanál víztől
valószínűleg nem fog összeállni, adjunk hozzá óvatosan egy fél kanálnyi, vagy
ha szükséges, még egy fél kanálnyi vizet. Ennél több nemigen kell.
Tegyük a tésztát egy nagy darab folpackra, csomagoljuk be,
és így formáljuk lapos koronggá. Ha vannak leeső lisztes darabok, nem baj, egy
óra múlva egyben lesz az egész. Tegyük a hűtőbe egy órára.
Lisztezett deszkán nyújtsuk ki a megfelelő formára és
méretre. Lisztezzük a nyújtófát is, vagy a tészta felületét. Ha a tészta jó
lett, akkor nem ragad, szépen nyúlik, rugalmas.
Összegöngyölve helyezzük a tepsire, és igazítsuk formára. Ne
sokat tapogassuk a tésztát kézzel, egy darab összegyűrt folpackkal nyomkodjuk
le az alja és az oldala találkozásánál. A formát nem kell kizsírozni,
lisztezni, nem kell sütőpapírral kibélelni, mert a tészta épp elég zsiradékot
tartalmaz. A forma szélénél egy kiskéssel vágjuk le a fölösleges tésztát, úgy,
hogy maradjon 2-3 mm pereme, mert sütéskor kicsit összezsugorodik.
A maradék tésztát egy zacskóban tegyük a mélyhűtőbe. A
következő sütésnél is lesz maradék, és előbb-utóbb összejön egy pitére, vagy másra való tészta.
Tegyük a tölteléket a tésztára. Ha masszaszerű a töltelék,
akkor a tésztaperem kb. 90 százalékáig érjen. Ha gyümölcsös töltelékről van
szó, akkor kell a forma aljára valami, ami a fölösleges nedvességet felszívja.
Ez lehet például 2 evőkanál barna cukor és 2 evőkanál étkezési keményítő
keveréke, ha nem tettünk cukrot a gyümölcs közé (Mautner Zsófi), de ha igen,
akkor szórhatunk a tésztaalapra 1-2 evőkanál tápiókát (Joyce Maynard), vagy
darált diót (anyukám).
Amikor a sütőt előmelegítjük, a megfelelő polcra tegyük be a
nagy gáztepsit, és erre tegyük a formát. Ennek két előnye van. Egyrészt, ha a
kivehető aljnál kifolyik valami, akkor nem ég a sütő aljára, másrészt az
átmelegedett gáztepsi segíti a pite aljának
sütését, ami így nem lesz szottyos. (Az angol nyelvű pitesütők egyenesen így
fogalmaznak: You can avoid the dreaded soggy bottom.)
BREAKING! A Nagyi lisztje márka forgalmaz omlós tészta
lisztet, amelynek külön jelét nem tüntették fel, pitékhez, linzerhez,
quiche-hez ajánlják. Félfogós búzalisztként írják le, betűjele, ami ezt egyértelműsítené, nincs.
Na végre, ismét pezseg az ecet meg az olaj! Én lelkes pitesütő vagyok, de sokszor gondom van a tészta zsugorodásával, főleg ha kis kosárkákat sütök az omlóstésztából. Talán az segít, ha sütés előtt ismét lehűtöm a tésztát (a formában), de azt is olvastam, hogy először magasabb hőfokon kell sütni, aztán levenni alacsonyabbra. Szóval ha erről a problémáról bármit megtudsz valahonnan, akkor kíváncsian várom!
VálaszTörlésÉs szerintem sokat számít, hogy milyen vajjal dolgozunk, mindig elámulok ha pl. francia vajat dolgozok el a liszttel, hogy milyen selymes és kellemesen zsíros.
Most vásároltam a kindle-mre két amerikai pitesütő könyvet (nem biztos, h megérte az összesen 5 dollárt) és ebben minden piténél azt írják, hogy magas hőfokon kell kezdeni a sütést, és azonnal levenni elég brutálisan. Ha kipróbáltam, beszámolok.
VálaszTörlésEgyik kollégám ajándékozott meg az anyósa meggyes pitéje receptjével, ami tekintve a saját korunkat, régi, jól kipróbált darab, ráadásul nagyon finom. Ebben is a hőfok csökkentése az első a sütés megkezdésekor. Lehet benne valami.