Edward Hopper képe.
Neil Gaiman: A Calendar of Tales (Netről letölthető darab, egy-két óra alatt elolvasható. Tizenkét történet, az év hónapjaihoz kapcsolódóan, van köztük misztikus, fantasztikus, realista. Itt található.)
Don Winslow: Barbár állatok /Vadállatok (Azt gondolnám erről a könyvről és erről a történetről, hogy tőlem távol áll, de igazán élveztem Ben, Chon és O történetét. A valódi főszereplő a kábítószer, amely itt nem a világ megrontójaként, hanem a világ mozgatójaként jelenik meg. Áru, amelynek a kereskedelme a társadalmat is mozgatja, de úgy tűnik van olyan titok, amivel nem birkózik meg. Nem árulok el többet. Filmen is van.)
Moldoványi Ákos: Kertész legyen, ki boldogságra vágyik (Rukkolás nosztalgia a hetvenes évek iránt. Bájos.)
James Forrester: Megszentelt árulás (Az Agave könyvkiadó már négy írót is kiad, akik a Tudor és az Erzsébet-korba helyezik a történeteiket. Egyik jobb, mint a másik. Ebben a könyvben katolikusok a főszereplők a velük igencsak ellenséges korszakban. Jó figurák, gyorsan haladó cselekmény, az akkori élet alapos ismeete, néhány valós történelmi alak a háttérben. Nem egyszerű mindezt összehozni, de itt sikerült.)
Alan Hollinghurst: A szépség vonala (A BBC Prime vetítette háromrészes minisorozat formájában, főszerepben a gyönyörű Dan Stevensszel. Gyorsan kiderült, hogy az író termékeny, ez a könyve Booker-díjat kapott, magyarul is kiadták, és már itt is volt. A történet szerint egy egyetemet frissen végzett fiú évekre ott ragad diákkori barátja társadalmilag magasan fölöte álló családjánál. Hivatalosan albérlő, valójában a mániás-depressziós kisebbik gyerek alkalmankénti vigyázója. Nick meleg voltáról a család hallgatólagosan nem vesz tudomást. Amikor Kat dacból vagy bosszúból meg akarja ingatni apja karrierjét ujságíró barátja segítségével csak azt sikerül elérnie, hogy Nicknek távoznia kell a házból. No nem a semmibe. Az ott töltött évek alatt épp elég ismeretségre és elég pénzre tett szert dúsgazdag barátja révén, aki a regény végén AIDS-ben haldoklik. Idő a nyolcvanas évek, a Thatcher-korszak. Kifejezetten tetszett.)
Holly-Jane Rahlens: Vilmos herceg, Maximilian Minsky meg én (Már írtam róla.)
Michael Cunningham: The Hours (Természetesen a Hollinghurst-könyvről jutott eszembe egy hasonló témával foglalkozó író. Újraolvastam ezt a könyvet, megnéztem újra az Otthon a világ végén-t, amely olyan amilyen, de Az órák remekmű. Hoszan lehetne elemezgetni a három összefonódó történetet, a könyv írójáét, a könyv olvasójáét, és a harmadikban a könyv intertextjét. A diszfunkcionális anyaságot, a nemi identitás és az önazonosság válságait. Ez remekmű, és a film, ami belőle készült, nos, az is elég jó.)
Don Winslow: A gandzsa urai (Ez a Vadállatok előzménye, de később íródott. A Vadállatok végének ismeretében nem is tudom nem kellene-e mégis előbb olvasni, de így utólag még jobban működik.)
C. J. Sansom: Dominion (Elvetélt kísérlet.)
Körmendi Ferenc: Budapesti kaland (A hónap könyve. Az Agavénál megpróbálkoztak a két háború közötti korszak regényeinek újrakiadásával, a szokásos igényes külsővel, jó szerkesztéssel, de valószínűleg nem voltak rá vevők, mert három kötetet ért csak meg. Ez a könv olyan, mintha Kondor Vilmos, akkor és ott írna a huszas-harmincas évek Budapestjéről, az élet kicsi és nagy hazugságairól.)
Jeff Lindsay: Dexter dühödt démonai (Annyira bízom az Agavéban, hogy még ebbe a sorozatba is belekezdtem. És igazuk volt, jó. Folytatom is.)
John Scalzi: Az utolsó gyarmat (Fél év alatt sikerült ledarálnom John Perry történetét. Az első kötet véletlenül került hozzám, tényleg, egy könyvcsomag extrájaként, épp akkor jelent meg a második kötet és onnantól nem volt menekvés.)
Ed McBain: Míg a halál el nem választ (A kilencvenes évek kedvence, Carella visszatért hozzám. Szeretem, még mindig.)
Nyár, jó könyvek. Ezt is szeretem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése