A január minden évben
olyan, mintha a túlélésért játszanék, túl sötét van, túl keveset alszom, és túl
sok extra feladatom van. Főzni olyan dolgokat jó, amelyek biztosak, régiek, mindig
ugyanolyanok, kivéve néhány levest, szerencsére. Egy havi masszív levesfőzés
után ma újra tésztát főztem, meglett a teregetés, a mosogatógép kipakolása
közben, némi tévé előtti punnyadás után és előtt. Legyen tavasz. Ma.
Kolbászos tészta (4
személyre):
25 dkg kagylótésztát kifőzünk. 2
szál sütőkolbász héját lehúzzuk, és a kolbászhúsból kis gombócokat
gyúrunk, amiket két részletben 1 evőkanál olajon mindkét
oldalukon megsütünk. Kiszedjük őket az edényből. 1 fej vöröshagymát apróra
vágunk, megpároljuk a kisült zsiradékban, majd adunk hozzá még 1
gerezd fokhagymát apróra vágva. Ha kész, akkor egy szűrő
segítségével a zsír nagy részét átöntjük egy másik edénybe, és a hagymához
adunk 2 teáskanál paradicsompürét, és egy kicsit megpirítjuk
(Ha nem akarunk nagyon intenzív paradicsomos ízt, ez el is maradhat.).
Hozzáadunk 1 doboz passatát, vagy arrabiata szószt (az
csípős...), és kevés vizet. Beletesszük a gombócokat, és 10 percig főzzük. A
mártást utánaízesítjük egy kevés cukorral, és azzal, amivel
szükséges, és beleteszünk 1 karikára vágott zöldpaprikát. A
kifőtt tésztát egy tűzálló tálba tesszük, és a kész mártást ráöntjük a
tetejére. Rádarabolunk 1 gömb mozzarellát, és 200 fokos
sütőben pirosra sütjük.
Ja, és januárban állandóan
éhes is vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése