Mákos kocka

Még a blogolás kezdetén, 2007-ben, amikor többé-kevésbé minden gasztroblogot ismertünk, valaki közzétett egy körkérdést a szakácskönyveinkről. Mennyi van, milyen gyakran használjuk, mi a három kedvencünk, ilyenek. A három kedvencnél én és saját levében neveztük meg Ábrahám Gézáné Vasi, zalai parasztételek című könyvét. Ábrahámné bölcsődei szakácsnő volt, és vállalt főzést lakodalomra, keresztelőre. A receptjei ízletes alapdarabok voltak, ha kétségem volt bármi felől, inkább hozzá fordultam, mint Horváth Ilonához. Azon kívül a falusi, egyszerű konyhának olyan receptjei voltak a könyvében, olyan hozzávalókból készültek, ami biztosan volt a háztartásban, de mégis újszerű, ízletes volt. Jóval később a Ízőrzők című műsorban fedeztem fel hasonlókat.

Múlt héten a Bödön piacon, a Kóborlós lányoknál sikerült beszerezni egy hasonló gyöngyszemet, Túrós néni szakácskönyvét. Csak tészta receptek vannak a kis vékony könyvben. Azért nem írom, hogy sütemények, mert a többség olyan étel, amiról a Váncza-könyv azt mondja "jó ebédtészta", az ételkésztési technológia tankönyv meg azt, hogy "éttermi meleg tészta". Vagyis főleg édes tészta étel, ami második fogásnak jó egy tartalmas leves után.

Mindkét említett szakácskönyvben szerepel a mákos kocka, kicsi különbségekkel. Végül a tészta részt Túrós nénitől, a tölteléket pedig Ábrahámnétól vettem.

Mákos kocka (4 személyre ebédre bőségesen elég):

Kifőzünk 25 dkg szélesmetéltet. Közben 5 dkg zsírral kikeverünk 2 tojássárgát és 5 dkg cukrot és egy csipet sót. Belekeverünk 1,5 dl tejfölt, 1 dkg lisztet és a 2 tojás felvert habját. A kifőtt és leöblített tésztát kicsit hűlni hagyjuk. A töltelékhez 1 dl vizet 10 dkg cukorral és 1 citrom reszelt héjával sziruppá főzünk, és belekeverünk 10 dkg darált mákot. Kicsit főzzük, félretesszük. Egy hőálló tálat kizsírozunk, beszórjuk zsemlemorzsával. A langyos tésztát összekeverjük a tojásos masszával, és a felét a tálba terítjük. Rákanalazzuk egyenletesen a máktölteléket, és a maradék tésztát a tetejére tesszük. 200 fokos sütőben addig sütjük, míg  enyhén megpirul. Nagy kockákra vágva tálaljuk porcukorral megszórva.

Egy kis házi Rote Grütze nem rontotta el.

#30könyv / 1: Az első könyv, amit nagyon szerettél

Az Instagramon már legalább két-három éve fent vagyok, de ma írtam csak meg az első bejegyzésemet. Eddig arra használtam ezt a felületet, hogy az angol királyi család hivatalos instagram oldalait kövessem, meg még pár embert, de itt nagy a fluktuáció. Sokan érdekesnek igérkeznek, azután hamar unalmassá válnak.
Lobó blogjait régóta olvasom, de az Instán csak most követtem be. Az elmúlt hónapban elindított egy könyves kihívást. Ezt a szót nagyon utálom, meg a fogalmat is, amit takar (tegyük életünk minden szegletét versennyé, hogy meglegyen az a jó érzésünk, hogy lenyomunk másokat). Erre valaki biztosan azt válaszolná, hogy így milyen sok új infóhoz jutunk, tanulunk, stb. Könyörgöm, nem minden emberi cselekvés célja ez?
Szóval Lobó egy takaros táblázat segítségével felhívott, hogy válasszak ki 30 könyvet, különböző szempontok szerint, tegyem föl a képüket az Instagramra, és röviden indokoljam meg, miért azt választottam. Sem a sorrend, sem az idő nem számít, tehát mindenki saját örömére böngésszen a könyvei között. Ez még nekem is tetszett, és persze gondolkodás nélkül tudtam, mi lesz az első könyv (az első könyv, amit nagyon szerettem):

Írtam már a Két Lottiról, még a freeblogos időkben, tehát időszámítás előtt. Ezért most idemásolom, ezt a régi bejegyzést. A VKF XXIV. fordulójára készült, amelynek a témáját Saját levében találta ki, és így hangzott: 3 az egyben: 1 tárgy + 1 történet + 1 recept.

A Két Lotti volt az első komoly könyv, amit elolvastam. Előtte mesékben utaztam, és a több fejezetből álló könyv komoly vállalkozás volt egy harmadikosnak. De megadtam a módját: négyszer vagy ötször is elolvastam egymás után (és azóta még hányszor...). A megviselt zöld könyvet mindenhova magammal vittem, és egyáltalán nem bántam vele úgy, mint ahogy egy könyvvel illik. Egyszer ollóval vágtam le annak az oldalnak a sarkát, ahol éppen tartottam. Ez szép teljesítmény attól, aki a későbbiekben kínosan ügyelt rá, hogy nehogy egy könyvet kinyitva és lefordítva tegyen le.

Szóval, az egyik kedvenc részem a Két Lotti-ból az, amikor Luise Lottiként  első vacsoráját próbálja megfőzni.

"Mit is akart éppen keresni? Ahá! A szerecsendiót meg a reszelőt! Ohó, és mi pihen itt békésen a szakácskönyv mellett? A leveszöldség! Uramfia! Azt még meg kell tisztítani és beletenni a húslevesbe! El tehát a villával, s ide a kést! Vajon kész-e már a hús? És hol a szerecsenreszelő meg a ... azaz a szerecsendió meg a reszelő?" 

A hatvanas évek végén nemhogy szerecsendió reszelőt, de szerecsendiót is hiába kerestem volna, erre csak sokkal később volt lehetőségem. Szerecsendiót először valahol külországban vásároltam, akkor is őrölve, mert tudtam, hogy nincs hozzá megfelelő reszelőm. Azután eljött annak is az ideje. 2003 őszén voltam először Svédországban, és egy gyönyörű háztartási kellékeket áruló boltban 10 koronáért (kb. 1 euró) találtam ezt az eszközt, amiről természetesen rögtön tudtam, mire jó.

Azóta nagy becsben tartom, használat után rögtön elmosom, nem használom semmi másra, csak szerecsendió reszelésre. A görbe felület miatt nagyon praktikus, mindig lehet a szerecsendiót úgy fordítani, hogy hatékonyan reszeljen. És mibe reszelek szerecsendiót? Krumplipürébe, besamelbe, krémlevesekbe és természetesen húslevesbe. Nagyon szeretem az ízét, biztosan nem véletlenül.

Háromsajtos spenótos lasagne

Hozzávalók 4 személyre:

1 csomag száraz lasagne lap

25 dkg friss spenót

5+2 dkg vaj

20 dkg juhtúró

5 dkg edami sajt

2-3 evőkanál reszelt parmezán

5 dkg liszt

8 dl tej

só, bors, szerecsendió, fehérbors

A spenótlevelek szárát letördeljük, a leveleket alaposan megmossuk és lecsöpögtetjük. Késsel durvára felvágjuk, nem túl kicsi darabokra. 2 dkg vajat megolvasztunk, rádobjuk a spenótot. Sózzuk, borsozzuk, és csak addig kevergetjük, míg össze nem esik. Félretesszük. 5 dkg vajból, 5 dkg lisztből és 8 dl tejből besamelt főzünk, ízesítjük sóval, fehérborssal, és bőven reszelünk bele szerecsendiót. Belekeverjük a juhtúrót, a reszelt edami kétharmadát, a parmezánt, és megpárolt spenótot. Egy megfelelő méretű tál aljára kenünk egy kevés mártást, erre rakosgatjuk úgy a lasagne lapokat, hogy ne fedjék egymást. Újabb réteg mártást kenünk rá, hogy a tésztalapok mindenütt be legyenek fedve. Újabb réteg tésztával, utána mártással folytatjuk, míg a tál meg nem telik. A tetejét is bekenjük, és rászórjuk a maradék reszelt edami sajtot. 200 fokos sütőben legalább 45 percig sütjük, hogy a tésztalapok megpuhuljanak, és a teteje szépen megpiruljon.

Delia Smith receptje volt a kiindulópont.

Sütőtökös lasagne

Annyi próbálkozásután csak ki kell mondanom, hogy nekem a sütőtök alapvetően édes. Hiába erőlködöm fokhagymával, vöröshagymával, zsályával, sóval, borssal, mindig az az érzésem, hogy ezek az ízek sehogy sem passzolnak a tökhöz. Ez az étel remekül sikerült, kétszer ebédeltem belőle, de nyilván nem főzöm többet. Hátha valaki mégis szeretné.

Sütőtökös lasagne (4 személyre):

1 közepes méretű sonkatököt feldarabolunk, a magjait kiszedjük, és 200 fokos sütőben  1 órát sütjük. 1 fej vöröshagymát olívaolajon megpárolunk, hozzákeverjük a kihűlt tökhús kétharmadát. Sózzuk, borsozzuk, és belekeverünk 3-4 friss zsályalevelet apróra vágva. 25 dkg túrót összekeverünk 1-2 evőkanál tejföllel, 2-3 dkg reszelt parmezán sajttal és 1 gerezd reszelt fokhagymával. Sózzuk, borsozzuk. Egy kisebb tálba lasagnetésztával felváltva rétegezve lerakjuk a kétféle tölteléket. A tetejére a túrós keverékből teszünk, és rászórunk reszelt parmezán sajtot. 200 fokos sütőben addig sütjük, amíg megpirul.

A maradék tököt megesszük,úgy, ahogy van.

Perui spárga

Amikor megláttam a spárgát egy bécsi sp#r zöldségosztályán, sejtettem, hogy a helyzet nem egyszerű, de hogy a spárga egyenesen Peruból repült ide, csomagonként mindössze 2,15 euróért, azon meglepődtem. Annak idején épp eleget kattogtam az "air miles" mértékén, amikor Skóciában kiderült, hogy a legközönségesebb zöldbabot és őszibarackot is Afrikából hozzák. Most csak felhívnám a figyelmet az alábbi ábrára.

A perui spárga pont ilyen volt, mind egy szálig hajszálra egyforma, kicsit jellegtelen ízű, szinte nem igényelt főzést. Az egyik fele ment a vegyes zöldséglevesbe, a másik feléből egy nagyon egyszerű tészta készült: olívaolaj, vöröshagyma, fokhagyma,  spárga, aszalt paradicsom, mandula, só, bors, bazsalikom. Kifőtt tésztával összekever, kész.

Fénykép nem készült.

Spenótos stíriai metélt

"...bájos, de nem győz meg arról, hogy egészségesen táplálkozik." Én elalélnék, ha Fáy Miklós a tollára venne, de most nem vagyok biztos abban, hogy Chili és Vaniliát éppen ez a két dolog motiválná elsősorban. Mostanában  a Magyar narancsban követem Zsófi tevékenységét, és úgy látom sok sallangot elhagyott az utóbbi időben. Már nem érzi szükségét, hogy minden ételben legyen legalább egy beszerezhetetlen hozzávaló, sőt inkább az egyszerűségre törekszik. Arra, hogy kevés hozzávalóból izgalmas ízeket hozzon ki. Most a stíriai metéltet újította meg. A stíriai metélt az ÉKT-könyvben ( a szakácstanulók szakácskönyvében) az éttermi meleg tészták között szerepel, tuljdonképpen túrómetélt citromos-vaníliás tejfölös masszában átsütve. Sósan még jobbnak ígérkezett.

Spenótos stíriai metélt (4 személyre):

25 dkg tehéntúrót megsózunk, összekeverjük 2 tojássárgával és annyi liszttel, hogy hogy jól gyúrható, nem ragadós tésztát kapjunk. Kicsit letakarva pihentetjük, majd 1 cm vastagra nyújtjuk, és 5x1 cm-es csíkokra vágjuk. Lobogva forró, sós vízben több részletben kifőzzük, szűrőkanállal kiszedjük. Annyi ideig elég főzni, míg feljön a víz tetejére. Kiszedjük egy tálba, és kevés vajjal összekeverjük. 25 dkg spenótot apróra vágunk, belereszelünk 1 gerezd fokhagymát és 5 dkg parmezán sajtot. Hozzáadunk 1 pohár tejfölt, 2 tojássárgát, sózzuk, borsozzuk, és bőven reszelünk bele szerecsendiót. Végül beleforgatjuk a 2 tojás felvert habját, és ezt a masszát összekeverjük a tésztával. Kivajazott edénybe tesszük, és 200 fokon addig sütjük, míg a teteje megpirul.

Zsófinál juhtúróval készült.

Spárgaszezon

Elhatároztam, hogy az idén közelebbi ismeretséget kötök a spárgával. Eddig enni is csak egyszer ettem, de most nagy lendülettel kezdtem vele foglalkozni. Merelnél kóstoltam meg újra húsvétkor, plusz beszereztem egy nagyon szimpatikus főzős újságot, amiben változatos spárgareceptek vannak. (Megkezdődött az ismerkedésem a német gasztroújságokkal.) Miután összeolvastam mindenfélét, a következőkben foglalom össze a spárga kezelését: nem kell hámozni, csak eltörni. Ott törik, ahol fásodni kezd. Gyorsan megpárolódik az ételben, de ha magában akarjuk enni, az is jó, ha leforrázzuk, egy-két percig állni hagyjuk, majd vajban átsütjük. Az eddigi fejlemények a következők:

Spárgaleves

Zöldségleves vöröshagyma alapon, amelyen répát és zellert párolunk, majd hozáadjuk a spárgát. Ha a spárga roppanós, felengedjük vízzel, adunk hozzá tejszínt. Só, bors, citromlé, apró vajas galuska.


Spárgás tészta

Füstölt szalonnát kisütünk, kiszedjük, a zsírhoz egy kis olívaolajat adunk, ebben megpároljuk a spárgát. Mélyhűtött zöldborsót is adunk hozzá, és amikor mindkettő megfelelően puha, feleresztjük tejszínnel. Só, bors, petrezselyemzöld. Mindeközben kifőzzük a tésztát összekeverjük a mártással és visszatesszük bele a szalonnakockákat, esetleg egy kis főzővizet és friss petrezselymet.

Sült spárga

Buggyantott tojással és tárkonyos-fokhagymás joghurttal

Sült pisztránggal és salátával

Vannak még ötleteim.

Még egy spenótos lasagne

Merel receptje, de nála laktózmentes tejszín és oude kaas, vagyis öreg sajt volt a két fő hozzávaló. Én meg végre elhiszem, főleg a spenótos piték után, hogy a spenótot nem kell agyongyötörni. Semmi fonnyasztgatás, csak aprítás, úgyis megfő, míg a tészta sül, és a színe is szebb.

Spenótos tejszínes lasagne (3 személyre):

25 dkg spenótot felaprítunk, belekeverünk 2 dl tejszínt, 3 gerezd lereszelt fokhagymát, kb. 15 dkg reszelt edami sajtot, sót, borsot és szerecsendiót. Lasagne lapokkal rétegezve lerakjuk úgy, hogy a mártás a nyers lapokat mindenütt befedje.  A tetejét tejföllel megkenjük és megszórjuk reszelt sajttal. 200 fokos  sütőben 30 percig sütjük.

Retektzatziki volt mellé. Uborkából jobban ízlik.

Zöldséges lasagne

A ragu receptje már szerepelt itt, de az első főzés óta sokat finomodott. Többen megkóstolták, jóváhagyták. Úgy érzem, a húsmentes siganture dish bontakozik ki a szemünk előtt.

Zöldséges lasagne (4 személyre):

1 fej vöröshagymát apróra vágunk és olívaolajon kevés sóval megdínsztelünk. Hozzáadunk 1 gerezd apróra vágott fokhagymát és kb. 30 dkg szeletelt gombát. Sózzuk, borsozzuk, ízesítjük oreganóval és kakukkfűvel. Beleszeletelünk 1 csípős zöldpaprikát. Puhára pároljuk. Közben 1 cm-es kockákra vágunk 1 közepes padlizsánt és 1 cukkinit, és a zöldségkockákat több részletben olívaolajon kisütjük, majd konyhai papírra kiszedjük. A gombához adunk 1 kis doboz paradicsompürét és 1 doboz arrabiata szószt (csípős, sp#rból),  vagy hámozott paradicsomot, meg egy fél doboz vizet, a kisütött padlizsán és cukkinikockákat, és még kb. 15 percig pároljuk a ragut. Egy tál aljára teszünk belőle egy keveset, arra lasagne lapokat, amelyek akár házi gyártásúak is lehetnek. Ezt addig ismételjük, míg jólesik. A ragu mindenütt fedje be a tésztát. A legfelső lapot bekenjük tejföllel és szórunk rá egy kevés zsemlemorzsát. 200 fokos sütőben legalább 30 percig sütjük.

A ragu általában több, mint amennyire szükség van. Jól fagyasztható, és felengedve remek tésztaszósz.

Halas tészta

A diétába a halak még éppen beleférnek. Ennek köszönhetően tekintélyes mennyiségű halrudacskát pusztítottam el az elmúlt két hónapban. Egyéb  fagyasztott tengeri halhoz egyelőre nagy bizalmam nincs. Kétszer kellett kizarándokolnom a piacra három szelet friss süllőért és két kisebb darab kecsegéért, amelyeknek az árából karácsonyig el lennék látva halrúddal a közepes árkategóriájúból. Gyakorlatom sincs a halfőzésben, és az evésben sem, mondta is a halkereskedő, hogy nekem csak szálkátlan halat ajánl, nehogy valami baleset érjen. Ezt az ételt Merel főzte, de nem hallal, hanem garnélarákkal. Én egy vastag szelet süllőt használtam fel.

Halas tészta (1 személyre):

Kb. 20 dkg süllőt kockára vágunk. Összekeverünk édes szójaszószt, mézet és csípős paprikakrémet. Néhány percre ebbe a pácba áztatjuk a halakat. Közben megtisztítunk 4-5 fej gombát és csíkokra vágjuk. Több adagban  1-2 kanál olívaolajon megpirítjuk a gombaszeleteket és kiszedjük. 1 fej vöröshagymát finomra vágunk és kevés sóval a maradék olajon megpároljuk. Beletesszük a halkockákat és addig pirítjuk, míg kifehérednek. Hozzáöntjük a maradék páclevet, beletesszük a gombaszeleteket és pár percig még pároljuk. Közben kifőzünk sós vízben 2 adag mie tésztát, és ha elkészült összekeverjük a halas raguval.

Még sokat kell tanulnom, bár az nagy eredmény, hogy G. zokszó nélkül leült velem miközben én halat ettem, ő meg valami mást.

Házitészta

Az örökségembe egy tésztagép is tartozott. Hogy hozzá se nyúltam évekig, annak sok oka lehet, de anyukám sem használhatta, legföljebb egyszer, a nyomokból ítélve. Úgy emlékszem, későn is kapta, már nem nagyon volt kedve és ereje belemerülni a tésztakészítésbe, egyébként is felhagyott a házi tésztakészítéssel úgy tizenhat éves korom körül. Most valahogy kedvet kaptam hozzá, megreszkíroztam 30 deka lisztet meg 3 tojást. Jamie Oliver szerint kétféle lisztet használjunk, síma és réteslisztet fele-fele arányban, semmi só. Rengeteg tapasztalatot szereztem, de mindez nagyon gyorsan történt, és minden kicsi tévedést korrigálni lehetett. E percben lelkes vagyok, és miért ne maradnék az: körülbelül másfél órai munkával egy évre való tésztamennyiséget tudnék előállítani. Ma készült lasagne-lap, kétféle szélesmetélt, cérnametélt. A gép masszív, látszik, hogy örök életre tervezték és botrányosan egyszerűen használható. Jamie Oliver első szakácskönyvében rengeteg jó tanács van, és a fórumokon is mindenfelé. Próbálja ki, aki szeretné.

A mai tészták:

Spenótos lasagne (2 személyre): 

A kinyújtott tésztát csak lapokra kell vágni, és a töltelékkel rétegezve lerakni, sütés közben szépen megpuhulnak. A töltelékhez 1 csomag bébispenótot 1 gerezd reszelt fokhagymával együtt olívaolajon megfonnyasztunk, megborsozzuk. A levét enyhén kinyomkodjuk. 25 dkg krémtúrót összekeverünk 1 kis pohár joghurttal, sózzuk, borsozzuk és ízesítjük szerecsendióval és hozzáadjuk a spenótot. A tésztalapokat megkenjük a keverékkel és kevés gorgonzolát morzsolunk rá. A krém mindenütt fedje be a tésztát. A tetejére tegyünk néhány szelet mozzarellát és 200 fokos sütőben süssük pirosra.

Bloggertársam emlékének ajánlom.

Zöldségragu, több menetben

Az inspirációt egy nagy zacskó kagylótészta adta, ami jó ötletnek bizonyult, de még finomítani kell  a megvalósítást.

Zöldségraguval töltött kagylótészta (2 személyre):

1 kisebb padlizsánt kockára vágunk, besózzuk, közben felvágjuk a többi zöldséget: 1 kisebb cukkinit kockára, 4 nagyobb gombát cikkekre és 1 vöröshagymát félkarikákra. Besamelmártást készítünk 3 dkg vajból, kevés liszttel és kb. 3 dl tejjel. A padlizsánt leöblítjük, megszárítjuk, és 2 evőkanál olívaolajon kisütjük. Papírra kiszedjük. Ugyanígy megpirítjuk a cukkinit, azt is kiszedjük. Teszünk még a serpenyőbe 1 evőkanálnyi olajat, azon kevés sóval pár percig pároljuk a vöröshagymát. Hozzáadjuk a gombát, megborsozzuk, és nagy lángon pirítjuk. Belereszelünk 1 gerezd fokhagymát. Hozzáadjuk a padlizsán és cukkinikockákat* és 1 nagyobb doboz sűrített paradicsomot**. Fűzerezzük kakukkfűvel és zsályával, teszünk bele 1 szem kocacukrot, néhány percig pároljuk. A kicsit kihűlt ragut a nyers kagylótésztákba kanalazzuk, lerakjuk egy kivajazott hőálló tálba, leöntjük a besamellel, megszórjuk reszelt sajttal és 200 fokos sütőben pirosra sütjük.***

* Volt a gondolatomban még zöldpaprika is, csípős, de ...
** Friss paradicsom sem volt...
*** legközelebb csak egy kis zöldséglevest öntök alá, hogy  abban puhuljon meg a tészta.

Maradt még a raguból, ebből másnap pizza készült. Kész lapon, kevés aszalt paradicsomos krémmel megkenve, mozzarellával. Pioneer Woman nyomán a még forró pizzára paradicsomszeleteket, zöldpaprikát és bébispenótot tettem.

Nos, szerintem ez a pizza, nem pedig egy paradicsomos, szalámis melegszendvics...

Babos-szalámis tészta

Nagy hátrány, ha az ember folyton könyveket vásárol. Sose tudja, melyikbe kapjon. Most is három áll itt megkezdve, kettő újraolvasás alatt van, és akkor még ott vannak a szakácskönyvek, amiknek sosem lehet a végére érni. Nigella Lawson Kitchen című könyvéről csak pár szót írtam a megvásárlása után, sütöttem belőle egy csokicsipszes kekszet, néhányszor elővettem, tobzódtam a túl élénk színű képekben, de főzni nem főztem tovább. A héten elkezdődött a hozzá kapcsolódó filmsorozat, amelyben feltünnek az ételek mellett Nigella gyermekei, a mostohalánya, egyéb ismeretlen gyerekek és felnőttek, no meg az ételek egymás után. Ebből nyilván következett némi főzés, meg Nigella Lawson életrajzának újraolvasása, ami nem könnyű olvasmány. Valahogy sikerült olyan életrajzíróttalálnia, aki úgy szőtte bele a történetbe a fájdalmat, ahogy a valóság is szövögeti. Egy kis történet ennek illusztrálására. Nigella éppen elpakolja a konyhában a bevásárolt holmit, és az ötéves kisfia megszólal: Úgy sajnálom, hogy apu meghalt. Majd ugyanazzal a lélegzettel folytatja: De jó, hoztál gumimacit!

Babos-szalámis tészta (4 főre bőven):

Felteszünk forrni megfelelő mennyiségű vizet, és kifőzünk benne 25 dkg apró méretű tésztát. Közben 8 dkg (1 csomag) szeletelt szalámit felvagdosunk kisebb darabokra, és egy nagyobb lábasban kicsit kisütjük. Hozzáadunk 1 doboz hámozott paradicsomot, kb. 1,5 dkg vajat és fél doboznyi vizet. Sózzuk, borsozzuk, adunk hozzá babérlevelet, zsályát és rozmaringot, meg 2 szem kockacukrot. Leszűrünk és leöblítünk 1 doboz fehérbabkonzervet, és ezt is a paradicsomos masszához öntjük. Mire a tészta kifő, a mártás kicsit besűrűsödik. A leszűrt tésztát a mártáshoz adjuk. Keverünk hozzá egy újabb adag vajat, meg egy félpohárnyit a tészta főzővizéből. Kicsit állni hagyjuk lefedve.

Első kóstolásra olyan volt a bab és a tészta együtt, mintha krumplihoz ennék kenyeret, de másodszorra sült virslivel és zöldsalátával éppen jó lett.

Tésztaebéd

A január minden évben olyan, mintha a túlélésért játszanék, túl sötét van, túl keveset alszom, és túl sok extra feladatom van. Főzni olyan dolgokat jó, amelyek biztosak, régiek, mindig ugyanolyanok, kivéve néhány levest, szerencsére. Egy havi masszív levesfőzés után ma újra tésztát főztem, meglett a teregetés, a mosogatógép kipakolása közben, némi tévé előtti punnyadás után és előtt. Legyen tavasz. Ma.

Kolbászos tészta (4 személyre):

25 dkg kagylótésztát kifőzünk. 2 szál sütőkolbász héját lehúzzuk, és a kolbászhúsból kis gombócokat gyúrunk, amiket két részletben 1 evőkanál olajon mindkét oldalukon megsütünk. Kiszedjük őket az edényből. 1 fej vöröshagymát apróra vágunk, megpároljuk a kisült zsiradékban, majd adunk hozzá még 1 gerezd fokhagymát apróra vágva. Ha kész, akkor egy szűrő segítségével a zsír nagy részét átöntjük egy másik edénybe, és a hagymához adunk 2 teáskanál paradicsompürét, és egy kicsit megpirítjuk (Ha nem akarunk nagyon intenzív paradicsomos ízt, ez el is maradhat.). Hozzáadunk 1 doboz passatát, vagy arrabiata szószt (az csípős...), és kevés vizet. Beletesszük a gombócokat, és 10 percig főzzük. A mártást utánaízesítjük egy kevés cukorral, és azzal, amivel szükséges, és beleteszünk 1 karikára vágott zöldpaprikát. A kifőtt tésztát egy tűzálló tálba tesszük, és a kész mártást ráöntjük a tetejére. Rádarabolunk 1 gömb mozzarellát, és 200 fokos sütőben pirosra sütjük.

Ja, és januárban állandóan éhes is vagyok.