2014. november 11., kedd

Főzés helyett

Bejegyzések azért nincsenek, mert főzés sincs, jobban mondva, alig. Felmértem, mi az, amire futja az energiámból, és az első tétel, amit kihúztam, a hétközi főzés volt.(Utána következett az este hét után végzett otthoni munka és a fél hét előtti felkelés.) Vasárnap főzök, ahogy sikerül, kétfélét, főleg bevált, biztonsági tételeket. A maradékot beosztom pár napra, a többi napon pedig eszem, ahol mindenki (a sarkon túli gyorsbüfében), vagy szégyentelenül beülök hétköznap is a kedvenc helyemre. Leginkább akkor, ha van időm legalább egy órát fordítani az ebédre, és kellően ki tudom élvezni, mondjuk a garam masalával ízesített lencsekrémlevest, vagy a halpogácsát. A sütőtökös madártej mákos habbal a hétvégi ajánlatban volt, de sikerült elcipelnem az étterembe járástól egyébként ódzkodó G.-t,és ez még neki is ízlett. Hogyne ízlett volna az ököruszályleves és vadas marha után, ami valami olyan puha hátszínből volt, hogy majdnem elaléltam attól az egy falattól, amit kóstoltam belőle.
















Miután a hétvégén nekem és a velem egyidős barátnőmnek megajánlották a nyugdíjas
jegyet a helyi múzeumban, úgy érzem, teljesen indokoltak a fenti megszorítások. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése