#30könyv / 4: Kedvenc Krimi vagy thriller

Kicsit későn fedeztem fel magamnak a skandináv krimiket, valamikor a tízes évek közepén. Röpke két év alatt behoztam a lemaradásomat, és ma már elég kritikusan válogatok közülük. Valamelyik Agatha Christie-sorozat szerkesztője, és több Christie-krimi fordítója nyilatkozta, hogy utálja a skandináv krimiket, mert mindenki depressziós, biztos van minden könyvben vérfertőzés, pedofília, ilyenek, plusz "okádék" az időjárás. (Ezt muszáj volt idézőjelbe tennem, mert, bár mindez igaz, ezt a szót mégis túl erősnek érzem.)

Ez a könyv valójában nem krimi. Inkább arról szól, mi tesz képessé embereket arra, hogy öljenek. Olyan emberekről beszélünk, akik alapjában véve jók, és a parancsolatokat is komolyan veszik. Mégis van olyan helyzet, amikor meg kell védeniük a szeretteiket, vagy akár vadidegeneket az ő szeretteiktől. Ráadásul létezik olyan helyzet, amikor már minden mindegy, a gyilkosság is.

A finn tél leírása ebben a könyvben jól illik a történethez, aminek ráadásul reményt keltő a vége.

A képeslap egy észak-finnországi kisváros, Raahe  piacát ábrázolja. Én téli napsütésben voltam ott, nagy hóban, amikor a tenger is be volt fagyva.