Amikor a vasárnap délutáni kávé fölött kiadtam a
parancsot, hogy valaki süssön sütit, nem jelentkezett egyetlen önkéntes sem. Be
kellett látnom, ha én nem állok neki, akkor nem lesz semmi. A Stahl magazin
(hozzám) későn érkező karácsonyi számában találtam ezt a receptet, leginkább a
Váncza könyv mágnás diósára emlékeztetett,
csak sokkal nagyvonalúbban bánt a tojásokkal. Egy rövid rovancs a kamrában, és
már hozzá is láttam. Azt hiszem, kevésbé kiélezett helyzetben elfeleztem volna
a mennyiségeket, de így legalább csütörtökig volt sütemény, gyakorlatilag
változatlan minőségben.
Diós habos lepény (a
nagy gáztepsibe elég mennyiség):
Megdarálunk 28 dkg diót. 8
tojást szétválasztunk, és a fehérjéket habbá verjük kevés sóval.
Fokozatosan adunk hozzá 38 dkg kristálycukrot, tovább
verjük, míg fényes nem lesz. Félretesszük. 24 dkg vajat kikeverünk 20
dkg porcukorral és 1 csipet sóval. Egyenként
hozzáadunk 8 tojássárgát, végül belekeverünk 42
dkg lisztet. A nagy tepsit kibéleljük sütőpapírral, és
belesímítjuk a tésztát. 175 fokos sütőben 12 percig sütjük. A kisütött tésztát
kicsit hűlni hagyjuk. A tojáshabba óvatosan beleforgatjuk a darált diót. A
tésztát alaposan megkenjük baracklekvárral és a
diós habot a tetejére símítjuk. Kb. 30 percig sütjük míg a diós réteg kicsit
megszilárdul. Melegen hosszú keskeny csíkokra vágjuk.
A tyúkok idén télen úgy
tojtak, mint veszedelem. Míg máskor ebben az időszakban úgy kell könyörögni,
hogy jusson tíz tojás két-három hetente, most minden hétvégén menetrendszerűen
érkezett húsz darab.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése