2019. április 11., csütörtök

Szilvalekváros rugelach

A rugelach receptjét 2005-ben írta le először Mautner Zsófi a blogján. Később megjelent Fűszeres Eszter zsidó szakácskönyvében, napjainkban pedig egyre-másra sütik a gasztrobloggerek. Móni állandóan a cukrászdája pultján tartja, különböző töltelékekkel. Végül én is megpróbálkoztam vele, bár kétségek között, hogy valóban annyira jó-e. Tényleg nagyon finom, de kisülés után pár óra állás határozottan jót tesz neki. A töltelék elosztására különböző módokat láttam. Móni végighúzza a tölteléket a felvágott tészta teljes hosszán, de a széleket kihagyja. Csakapuffin a felvágatlan tésztát keni meg töltelékkel, és utána vágja és tekeri föl. Mindkét módszerrel kialakul a jellegzetes csíkozás a tésztán, de én nem akartam pirult szilvalekvárt enni, ezért úgy töltöttem meg, mint egy közönséges kiflit: a lekvárt egy csomóban tettem a tészta szélesebb végére és úgy tekertem föl. Így is kisült belőle némi lekvár persze.

Rugelach szilvalekvárral (24 darab):


















12 dkg puha vajat kikeverünk 12 dkg krémsajttal, 4 dkg porcukorral és egy csipet sóval. Hozzáadunk 15 dkg lisztet, összegyúrjuk, és folpackba csomagolva egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap három részre osztjuk. Minden részt kerekre nyújtjuk és 8 cikkbe vágjuk. Minden cikkre teszünk 1 kanál szilvalekvárt, feltekerjük, és sütőpapírral borított lemezre tesszük. A 24 kifli éppen elfér a nagy gáztepsin. A kiflik tetejét megkenjük felvert tojással és megszórjuk barna cukorral. 175 fokon addig sütjük a kifliket, míg enyhe színt nem kapnak. Pár perc hűlés után leszórjuk őket porcukorral.

Mostanában a szilvalekvár a kedvencem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése