Spájz

 Az év első felében nagy élvezettel néztem a Főmenű című műsort. Most fölfedeztem, hogy honlapjuk is van, és megnéztem azt a néhány adást, ami kimaradt. Köztük volt a Spájz című, amiben a séf, Széll Tamás, és a műsorvezető, Anger Zsolt abból főztek, amit a spájzban találtak. Készült hagymaleves, tépett csirke szendvics, sonkás-sajtos tészta, és más apróságok. Mint minden adásban, itt is volt egy vendég, akinek a személye kapcsolódott a műsor témájához. Nagyon ötletesen meghívtak egy nagymamát, és arról kérdezték, mi van a spájban, és hogyan használja föl a maradékokat. Ebben aztán egy nagymamának tényleg gyakorlottnak kell lennie. 

Az első kérdés konktétan így hangzott (visszanéztem kétszer): Mi az az ebéd, amit a legkisebb összegből ki tudsz hozni az unokáknak vagy a családnak? A  válasz: csirkepaprikás mellből és combból, nokedli, saláta, előtte borsóleves a csirkeprólékból. Finom ebéd, nem is igazán drága, de olcsónak sem nevezném.

Egy hasonló kérdésre legalább két válaszom lenne.

1. A legolcsóbb ebéd a legolcsóbb alapanyagokból készül, amelyek jó minőségűek. 

2. A legolcsóbb ebéd az, amit kihozok azokból az alapanyagokból amelyek otthon vannak.

A válasz akár mindkét kérdésre lehet ugyanaz. Költségre olcsó mondjuk egy zöldséges krumplileves és  rakott zöldbab, vagy fokozhatjuk: grízes tészta.* Amit az otthoni alapanyagokból kihozhatunk, az attól függ, mi van a spájzban (mélyhűtőben, hűtőben). A néni felsorolta, hogy nála van tészta, rizs, májkrém, gríz, liszt, cukor. Jöhet a grízes tészta. De én valami olyasmit szeretnék, amit ráadásul igazán kedvelek. Lehetne csirkeraguleves, répával, zöldborsóval és csigatésztával, mint például ma is, utána mákos kocka (az összes edényt össze kell hozzá koszolni), vagy ha húst szeretnék, akkor töltött csirkecomb, uborkasaláta, sült zöldségek, krumplipüré. Ach. 

Nem véletlenül keltette fel a figyelmemet ez a beszélgetés. Hamarosan két éve lesz, hogy itthon főzök, és az utóbbi egy évben minden nap fölírtam, mi az ebéd, vagy a vacsora, ha akkor volt főtt étel. Akartam ebből készíteni egy összesítést, hogy kiderüljön, mik a legnépszerűbb ételek itthon, hogy azután ebből készüljön egy lista, amit fel tudok lapozni, ha ötletre van szükségem. Félévet tudtam feldolgozni, azután abbahagytam, mert annyi étel szerepelt a listában, hogy azok között nehéz lett volna rendszert találni. Csak húsételből  hatvan féle készült kb. 180 nap alatt, levesből huszonöt, de levest csak minden másnap főzök. Ezt (a kimeríthetetlen fantáziám, széleskörű gasztronómiai ismereteim és jó étvágyam mellett) az tette lehetővé, hogy a spájzban, a hűtőben és a mélyhűtőben megfelelő tartalékaim vannak, és nagyon gyakran főzök olyan ételeket, amihez nem közvetlenül a főzés előtt kell beszerezni valami beszerezhetetlen hozzávalót. Az is igaz, hogy egyre jobban törekszem az egyszerűségre a főzésben. Hogy azt ne mondjam, letisztultságra. **

Soroljam föl, mi van itthon? Azzal akartam kezdeni, hogy nincs már annyiféle ecet, mint pár éve, de amikor utánaszámoltam, kiderült, hogy most is van négyfajta.*** Fölösleges a tételes felsorolás, de ha belegondolok, akkor fontos az, hogy minden, de mindenféle fűszer van itthon. A hűtőben tejtermékekből széles a választék. A mélyhűtőben olyan húsok vannak, amikből bármi készíthető. Bizonyos zöldségek mindig vannak itthon. Meg mindaz, amit a néni felsorolt. 

A következő kérdés a tévéműsorban az volt, hogy mi az a legdrágább étel, amit a nagymama főzni szokott. A válasz tényleg a legdrágább alapanyag leghétköznapibb alkalmazása volt. Erre a kérdésre nem tudnék kapásból válaszolni, mert ha nagyon szeretnék valamit megfőzni, akkor úgyis megfőzöm. Visszamenőlegesen talán a legdrágább étel, amit főztem, az vitello tonnato volt, hat személyre. A borjúhús méregdrága, a tonhal méregdrága, de az étel finom volt, és érzelmi indíttatásból föztem. Egyáltalán nem éreztem drágának.  

* Mióta én is főzöm, szeretem a grízes tésztát. Óriási meglepetés volt először melegen, elegendő mennyiségű lekvárral megkóstolni. 

** Hardcore gasztrosznobból counter-gasztrosznob lesz előbb-utóbb.

*** És sóból is van négyfajta. Ráadául mindet másra használom.